Ki lehet statikus tervező, és hogyan ellenőrizhető a jogosultsága

A 266/2013. Korm. rendelet 1. melléklete sorolja fel a tervezési és szakértői szakterületeket. A tartószerkezeti tervezési szakterület jele T. Ehhez okleveles építőmérnöki vagy okleveles szerkezet-építőmérnöki végzettség és öt év szakmai gyakorlat kell. A rendelet szerint a szakterület az építmények tartószerkezeteinek mechanikai ellenállásra és stabilitásra történő tervezését fedi le, a földrengés- és tűzhatással együtt.

Létezik egy szűkebb, épületekre szóló részszakterület is, a T-É. Ezt okleveles építészmérnök is megszerezheti, ha tanulmányai során a szükséges tartószerkezeti krediteket teljesítette. Családi háznál és lakóépületnél mindkét jogosultság megfelelő.

A szakértői tevékenység a tervezéstől külön jogosultság. A rendelet szerint a tartószerkezeti szakértői részszakterület jele SZÉS1, és az építmények tartószerkezeteinek szakértését jelenti. Ez a jogosultság akkor jön elő, ha egy jogszabály kifejezetten szakértői véleményt kér, például egy zártsorú épület részleges bontásánál.

A hétköznapi statikai szakvéleményt, amelyet falbontáshoz, repedéshez vagy vásárláshoz kérnek, a gyakorlatban tartószerkezeti tervező is elkészíti. Ha a dokumentumot hatósági eljárásban használják, a tervezővel beszélje meg, melyik jogosultság szükséges hozzá.

A jogosultságot a területi kamara adja ki. A rendelet 30. §-a szerint a területi kamarák közös, szakterületekre bontott, nyilvános elektronikus névjegyzéket vezetnek, amelyet az országos kamarák működtetnek. Ebben név és jogosultsági szám alapján bárki ellenőrizheti, hogy egy tervező szerepel-e, és milyen szakterületen.

A rendelet szerint a névjegyzékben azt is rögzítik, ha a szakmagyakorló a továbbképzési kötelezettségét teljesítette. A szakvéleményen és a terven a tervező neve és jogosultsági száma szerepel, ez alapján a keresés néhány perc.

A 266/2013. Korm. rendelet 15/F. §-a szerint a tervező a tervezési szerződésben vállalt szolgáltatásai körében okozott károk megtérítésére felelősségbiztosítást köteles kötni. Ez egyéni tervezőre, egyéni vállalkozóra és tervező cégre egyaránt vonatkozik, a cég az alkalmazottai és alvállalkozói munkájára is.

A biztosítás minimális összegét a rendelet a tervező árbevételéhez köti. Ha egy szakvélemény vagy terv hibájából kár keletkezik, a megrendelőnek így van kihez fordulnia. Aki jogosultság nélkül, „szívességből” mond véleményt egy falról, ezt a láncot kihagyja.

A jogosultságon túl néhány gyakorlati kérdés is segít eldönteni, hogy a megbízás azt adja-e, amire szüksége van.

• Ki írja alá a dokumentumot, és mi a jogosultsági száma?
• Szóbeli véleményt, írásos szakvéleményt vagy tervet kapok?
• Lesz-e feltárás, és ki javítja ki utána a falat vagy a padlót?
• Benne lesz a kiváltó mérete, az alátámasztás és a munka sorrendje?
• Mikorra kapom meg a kész dokumentumot?
• Kijön a statikus a kivitelezés kritikus pontjain, és mennyibe kerül egy alkalom?